2009. július 18., szombat

Utazás In falujába 3. rész

A második napon átsétáltunk a szomszéd faluba, melynek neve: Lavia. Egy buddhista ünnep keretén belül zajlott ott a helyi gyertya- és táncfesztivál. A hagyomány szerint a szerzeteseknek egy évben egyszer 3 hónapot a templomban kell maradniuk. A régi időkben, amikor még csak gyertyával világíthatták meg a kolostorokat, az emberek gyertyát vittek a kolostorokba, hogy a fénynél tudjanak olvasni a szerzetesek. Ma már persze lámpáknál is olvashatnak, így a gyertya már csak szimbolikus. Azóta versennyé vált a gyertyakészítés. Mindegyik tartomány megtarja a maga versenyét. Ez egy parádé, ami nem is annyira komoly, hanem inkább a vidámságról szól. A mi településünk, Saongarm is versenybe szállt a 11 másik településsel együtt a laviai versenyen. A győztes falu az, amelyik a legszebb gyertyát és a legszebb tánckoreográfiát mutatja be. Ebben a tartományban volt egy "fő" verseny is, de az a városi parádé volt, kicsit távolabb. A legszebb gyertyák és táncok ott láthatóak Buriramban. Thaiföldön pedig Ubon Rachathani nevű tartományban. Amiket mi láttunk, azok igencsak vidéki jellegűek voltak, nem pedig a képeslapra is tehető alkotások. Az egyik tánckoreográfiáról készített videó(kicsivel lentebb látható) sokat elmond a komoly felkészültségről, ami ezen a vidám, vidéki kis versenyen nem volt jellemző.

Mielőtt megtekintenénk a parádét, íme néhány kép az útra kelés pillanatairól:

Óriási meleg volt. Az aszfalton gyalogolva, ha nincs ernyő és víz, talán napszúrást is kaptunk volna a 2 kilométer gyaloglás alatt:


Az útszéli rizsföld színe gyönyörű zöld volt:

A háttérben banán-, az előtérben pedig gyömbér ültetvény:

Az ebéd helye és a nap elleni "menedék" a földeken:

Laviában betértünk egy kisvendéglőbe:

A helyiek így sziesztáznak:

Az előtérben az a "bogrács" az a szemetes. Szinte minden háznál ugyanilyen:

Errefelé sok ilyen ház van. Thai stílusú épület. A szél jobban át tudja járni, ha magasabban van, ezért kellemesebb a klíma. Alul pedig kellemes árnyék van és ott sokszor összejönnek a rokonok, barátok:

A helyiek meg akartak hívni sörözni, de "csak" integetés és fénykép lett belőle, mert maradtam a "saját csapatommal":

Ez pedig már a parádé. Kis falvak kis versenye:
A táncoló emberek sem gondolják komolyan a "koreográfiát". A részvétel a lényeg:



Egy közös kép az egyik falu komolyabbnak látszó táncosaival:


A következő napot már végig Saongarmban töltöttük.
Közös fénykép a háznál. A kosárban finom khao tom nevű étel(részletek az ételről kicsivel lentebb):

In és apukája:

A 2 kutyával. A fehér neve Puru, a barna neve Dick:

Pennel és lányaival, May-jel és Minddal:

In szüleivel:

Közös csoportkép. Bár a család ennél sokkal nagyobb. Balról jobbra: May, Pen, Mind, papa, mama, In és én:

Az udvarban található san phraphum. 2 kis házikó. Az alsó a szellemeknek, a felső pedig az angyaloknak. Minden reggel vizet- és a fontos napokon ételt is kapnak, hogy itt maradjanak, vigyázzanak és őrizzék a házat. Ez nem buddhista szimbólum, hanem saját hitből fakad. Amikor megérkeztünk, akkor füstölőt is gyújtottak és elmondták az angyaloknak és a szellemeknek, hogy In és én egy család lettünk. Ha ezt nem mondták volna el, akkor az angyalok és a szellemek megsértődtek volna:

A gyerekek az udvarban guavát(helyi gyümölcsöt) akarnak leszedni a fáról:

In a 2 házőrzővel, Puruval és Dickkel:

In unokaöccsének a biciklije. Az unokaöccsel még nem találkoztam. A biciklit viszont kipróbáltuk:






Ezek a hordók elsősorban víz tárolására vannak. Némelyikben mást is tartanak. A két nagyobbik a kép jobb oldalán viszont ivóvíznek van fenntartva. A vizet az égből nyerik, vagyis az esőt tárolják. Esős évszakban megtelnek a hordók és ez elegendő vizet szolgáltat a háznak:

Innel és anyukájával a "garázs" előtt. In anyukája itt süti a khao tomot:

A rizst ebben a kis tárolóban tartják:

In anyukája. A tálban a khao tom:
Így sütik ezt a finom ételt:


A khao tom: kókusz, rizs, bab, kis cukor és banán. Kókusz pálmába csomagolják a rizst, amibe banánt szeletelnek és babot is raknak. Így összekötözve vízben megfőzik. Főzve is rendkívül finom, de másnap meg is sütik és akkor aztán még sokkal jobb tud lenni. Bangkokban ilyen étel nem található:
Az unokahúgok tévéznek. A tévében egy thai zenekar éppen Michael Jackson tiszteletére zenél és táncol:



In éppen mosott, amikor ömleni kezdett az eső:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése