A nagy utazás 4. és 5. napja - Ayutthaya

Október 5-én délelőtt ki-ki ment a maga útján. Paradorn az akkor látogatóba érkező szüleinek mutatta meg Bangkokot, Nacho önmagában próbálkozott eljutni az úszó piacra sikertelenül, nekem pedig In vízuma miatt kellett a nagykövetségre mennem. Délután Nachóval folytattuk utunkat. Ez volt az utazás igazi kezdete. Út Ayutthayába, a régi fővárosba. A másfél órás vonatút potom pénzért 65baht. A sziámi királyság 400 évig itt tartotta a központját mindaddig, amíg a burmaiak 1767-ben le nem rombolták az óvárost. A fennmaradt romok történelmi parkban a világörökség részét képezik. Leghíresebb látnivalója a fa törzsében megjelenő Buddha arc. Valójában nem az történt, amit a fantáziánk sugallna, hogy az emberek szeme láttára a tiszteletadás közben megjelent Buddha a fatörzsben. Maga a fa fiatalabb, mint a kőszobor. Ez Buddha fej a környéken található megannyi fej nélküli ülő Buddha szobor közül az egyikhez tartozik. Az emberek fogták és letették egy fiatal Buddha fa, helyi nevén "pó", törzse elé. A fa pedig a szobrot átölelve felnőtt.

Ayutthayában így néz ki a tuktuk. A vonatállomásról ez a fiatalember vitt be a városba:

A teniszezés alatt csúnyán lesültem a napon, így ezzel a ruházattal próbáltam védekezni a biciklis túránk alatt. Fénykép a reggeliről:

A biciklik bérlése 1 napra 30baht/bicikli. Mögöttünk a szállásunk látható. 160baht-ot fizettünk a szobáért:

Az egész túra alatt Nacho videózott többnyire, én inkább csak képeket csináltam. Ez a kisvideo a történelmi parkban készült és itt a Wat Maha That látható kívülről. A Wat Maha That-on belül található a fatörzsben meghúzódó Buddha is. A belépő 50baht lett volna, de a spórolás miatt, amikor senki nem figyelt oda, mi a falon át bemásztunk, így ingyenesen jutottunk be:-)

Közös fotó a parkban:

A tó mellett volt elhelyezve egy "sarn". Ez az angyalok tisztelethelye:

Bejutottunk a Wat Maha That-ba. Lenyűgöző volt a romok között sétálni:




Megtaláltuk, amit kerestünk:

A Buddha tisztelésének része, hogy ételeket, italokat helyeznek elé:

Ezen a hídon át vezetett az utunk:

Pihenés közben:

A helyi gyerekekkel:

Megtaláltuk a fekvő Buddhát is:

Próbáltuk eltanulni a fekvését:

Az elefántok Ayutthayában nagy élményt jelentettek nekünk. A középső elefánt gazdája itt éppen alvás közben lett megörökítve:

Vettünk nekik kukoricát, hogy ne éhezzenek:-)

Még a kiselefánttal is lehetett barátkozni:

Utunk során láttuk, hogy a folyóparti házak az áradásoknak estek áldozatul:

Visszafelé a szállásra újra megpillantottuk az elefántokat:

Napközben megéheztem és vettem ananászt, de nem ízlett, mert már nem volt friss. Így amikor megálltunk az elefántoknál a kiselefánt egyből odajött hozzám, hogy majd ő megeszi azt az ananászt:

Az orrmányával így vette ki az ananászt kosaramból. Közben a táskámba is beletúrt és mindent összenyálazott:-)
Kisvideók a kiselefánt akciójáról:


Az elefántokat végül felpakolták egy platóra:

Már majdnem a szálláson voltunk, csak egy kanyar hiányzott, ám ekkor Nachót elütötte egy motoros. Láttam az esést, nem kicsi volt, de szerencsésen végződött. Akár el is törhette volna a kezét a látvány alapján, de végül karcolás nélkül megúszta szerencsére. Az esés után egyből mindenki odaözönlött, hogy mi történt. Szerencsénk volt...

Az eredeti tervünk szerint aznap este indultunk volna Sukothai-ba, de mégse indultunk el aznap. Vacsorázni készültünk és az étteremben láttuk, hogy egy ember rosszul van. Remegett. Nem tudta kontrollálni a remegését. Próbáltuk megnyugtatni. Taxit hívott az étterem, hogy szállítsák el a kórházba. Szegény ember csak egyedül volt, így végül úgy döntöttünk Nachóval, hogy elkísérjük a kórházba, hogy legyen mellette valaki. Ausztrál, 41 éves férfi, aki elég nagy bajba került. Ráadásul az útlevele is állítása szerint Bangkokban maradt. A kórházban sosem fogom elfelejteni, ahogy leírta a nevét és a betűk végig szaggatottak voltak a remegése miatt. Végül rákötötték infúzióra és bent kellett tartaniuk a kórházban. Azt hitték, hogy mi a barátai vagyunk és tőlünk kérdezősködtek a kórházban, de mi elmodntuk, hogy mi sem ismerjük ezt az embert. A taxis szerint másnap majd a rendőrség fogja a gondját viselni. Az ember állítása szerint ételmérgezése volt, de szerintem más lehetett a probléma. Ezt már sosem fogjuk megtudni. Úgy döntöttünk, hogy inkább kipihenjük magunkat és maradunk még egy éjszakát Ayutthayában és másnap reggel az első busszal fogunk menni Sukothai-ba.